Iránban, Nyugat-Azerbajdzsán tartományban, öntözött kísérletben végezték azt a kutatást, amelyben több mint 50%-os illóolaj tartalom növekedést írtak le édesköményben, babbal történő köztesnövény-termesztési rendszerben, talajoltást követően – szemben a hagyományos növénytermesztési rendszerrel (Rezaei-Chiyaneh et al. 2020). A tavaly előtt megjelent kutatás ma még inkább aktuális, itt olvasható összefoglalója bemutatja a köztesnövény-rendszerek (intercropping system) általános előnyeit, a növényi növekedést serkentő baktériumok (plant growth-promoting rhizobacteria, PGPR) legjellemzőbb jótékony hatásait és az édeskömény-bab növények termésminőségének mutatóit.
Köztesnövény-termesztés
Gyógynövénytermesztés során különösen fontos a hagyományos tápanyag-utánpótlás alternatívájának megtalálása, amellyel biogazdálkodásban is sikeresen kielégíthető a növények tápanyagigénye. A köztesnövény-termesztés során több mint egy növényfajt termesztenek együtt adott területen belül. Ezek a rendszerek javítják a termés minőségi-mennyiségi mutatóit adott földterület egységen belül, növelik a növények vízhez, tápanyaghoz, fényhez való hozzáférését, támogatják a talaj termékenységét és a növények tápanyagellátottságát. Közvetve jótékony hatásuk van a biodiverzitásra, erózió veszélyeztetettségének csökkentésére, de támogatják az aktív talajéletet is. Legismertebb köztesnövény-termesztési rendszerben valamely hüvelyes mindig megtalálható az együtt termesztett növénykultúrák között. A nitrogénkötő növények nemcsak önmaguk részére használják fel a légköri nitrogént, hanem tápanyaggal, vízzel, árnyékkal vagy többlet besugárzással szolgálhatnak a mellette termesztett növény számára is.
Növényi növekedést serkentő talajbaktériumok (PGPR)
A növényi növekedést serkentő talajbaktériumok (PGPR) biotrágyaként való alkalmazása szintén alternatívája vagy kiegészítője lehet a hagyományos tápanyag-utánpótlásnak, akárcsak a köztesnövény-termesztés. A PGPR mikroorganizmusok könnyebben hozzáférhetővé teszik a tápanyagot a növények számára, növelik a gyökérfelületüket a víz és tápanyag felvételhez, ellenállóbbá teszik a növényt a környezeti stresszel szemben. A hivatkozott tanulmányban megtalálható az iráni kísérletben alkalmazott PGPR pontos összetétele is.
Édeskömény és bab
Az egyik legnagyobb édeskömény termelő ország a világon Irán, nem meglepő, hogy a gyógynövény kutatásaik gyakorlat orientáltak, ugyanakkor a tudományos világban nemzetközi jelentőségűek is. Két éve megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az édeskömény (Foeniculum vulgare Mill., Apiaceae) és bab (Phaseolus vulgaris L.) együttes termesztése talajbaktérium alkalmazása mellett mennyire lehet sikeres a terméshozam és minőség alapján értékelve. Kísérletükben 6 különböző elrendezést alkalmaztak: 1 sor édeskömény és 1 sor bab (1:1), 2 sor édeskömény és 2 sor bab (2:2), 3 sor édeskömény és 2 sor bab (3:2), 4 sor édeskömény és 2 sor bab (4:2), édeskömény önmagában, bab önmagában. Mind a 6 rendszert kialakították talajoltással és anélkül is. Sorköz 40 cm volt mindkét növény esetén, tőtáv 10 cm bab esetén és 25 cm volt édeskömény esetén.
Termésminőség
Mind a négyféle köztesnövény-rendszerben nagyobb volt a bab fehérjetartalma, mint egyedüli növény esetén. A 2:2 rendszerben, talajoltást követően mérték a legnagyobb fehérjetartalmat 21,55%-ot, amely 2,7%-kal volt nagyobb, mint az egyedüli növény esetében. Az édeskömény esetében az illóolaj és a nem illóolaj tartalom is a babbal együtt termesztett rendszerekben (minden variáció esetén) nagyobb volt, mint egyedüli termesztésben. A legnagyobb illóolaj tartalmat 2:2 édeskömény-bab sorok esetén mérték, talajoltott kezelésben: 4,42% volt. A legkisebb édeskömény illóolajtartalmat a bab nélkül és PGPR mikroorganizmusok nélkül termesztett rendszerben írták le: 2,80%. A talajoltó baktériumok alkalmazása az édeskömény maghozamát, illóolaj tartalmát (%), illóolaj hozamát (kg/ha) és összes olaj hozamát sorrendben 21, 16, 39 és 33%-kal növelte.
Hozam
Mag terméshozamban sem a bab, sem az édeskömény esetén nem volt elérhető együttes termesztéssel az egyedüli növénnyel nevelt rendszerekben elért terméshozam. Ugyanakkor a földhasználat hatékonyság 32%-kal volt növelhető 3:2 édeskömény:bab sorok vetése esetén, talajoltott kezelésben. (Fölhasználat hatékonyság, akkor jelent a köztesnövény-termesztés növekedést az egyedülivel szemben, amikor a köztesként és egyedüli növényként termesztett hozamokat elosztják egymással és összeadva az egyes rendszerben termesztett növényekre kapott arányt az eredmény nagyobb, mint 1).
Fenntartható (tápanyag) gazdálkodás jövője
A bio- és ökológiai gazdálkodási követelmények, de önmagukban a mezőgazdasági input anyagok ár növekedése is életre hívja annak szükségét, hogy természetes/természetközeli eljárásokkal érdemes a növények tápanyag-ellátásáról gondoskodni, kiegészíteni. Számos módszer hatását kutatások igazolják, a FöldMűhely Tudomány-adaptáció szolgáltatásának célja az elérhető technológiák felkutatása egyedi, gazdaságokra jellemző kérdések, célok mentén. (Az iráni édeskömény és bab együtt termesztéséről szóló kutatás további eredményei elérhetőek a hivatkozott tanulmányban.)
Hivatkozott tanulmány:
Rezaei-Chiyaneh et al. (2020): Intercropping fennel (Foeniculum vulgare L.) with common bean (Phaseolus vulgaris L.) as affected by PGPR inoculation: A strategy for improving yield, essential oil and fatty acid composition. Scientia Horticulturae. 261:108951. https://doi.org/10.1016/j.scienta.2019.108951