A környezetkímélő vagy természetbarát mezőgazdaság (conservation agriculture) FAO alapelvei címszavakban összefoglalva: állandó talajtakarás, változatos vetésforgó és növényösszetétel, minimális mechanikai talajbolygatás. A talajbolygatás elkerülése sok megközelítésben tárgyalt; minimum és no tillage, szántás melletti pro és kontra érvek sokasága között nehéz megtalálni a hasznos információt, amelyre alapozva döntés lehet hozni egyik vagy másik talajművelési mód mellett. Egy idén megjelent francia tanulmány a konvencionális, szántásra alapozott talajművelést hasonlítja össze a talajkímélő (reduced tillage) és a talajbolygatást teljesen elhagyó (no-tillage) művelési módokkal, mely során talajfizikai paraméterek és talajlakó állatok megjelenése közti kapcsolatot vizsgálja.
Talajkímélő talajművelés előnyei
A hagyományosról talajkímélő vagy no-tillage művelési módokra való áttérést potenciálisan az egyik leghatékonyabb stratégiának tartják a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat eléréshez. A talaj bolygatás gyakoriságának és intenzitásának elkerülése a közvetett szénkibocsátás csökkentésén túl, magasabb C megkötéshez vezethet a talajban, ami csökkentheti az eróziót és tömörödést, fejleszti a talaj szerkezetet, porozitást, ezáltal a nedvességmegőrzést, és kedvezőbb feltételeket biztosít így a biológiai nitrogén fixációnak, mindemellett a talajművelési költségek is csökkennek. A kevésbé intenzív talajművelés kedvez a talaj biótának (élő szervezetek összessége, növény, mikrobák, állatok együttese). Mivel a biótának jelentős hatása van a növények növekedésére, tápanyag-és vízforgalomra a talajban, fontos talajműveléssel megfelelő életteret és táplálékot biztosítani a talajélet számára (elegendő mennyiségű szerves anyag, talaj pórus kedvező eloszlása).
Földigiliszták és urgróvillások
Mégsem lehet általánosan kijelenteni, hogy a fenntarthatónak nevezett mezőgazdasági gyakorlatok minden esetben növelik a talaj biológiai aktivitását és a talajlakók számát. A talajművelés hatása függ a művelés gyakoriságától és intenzitásától, de a klimatikus tényezők és a növény fenológiai fázisai is befolyásolják a talaj flóráját és faunáját. A földigiliszták és az ugróvillások a különböző méretük és életciklusuk ellenére a két legnépesebb csoport a mezőgazdasági rendszerek makro- és mezofaunájában. Mindkettő meglehetősen nagy mérete miatt érzékeny a talaj pórusméreteinek eloszlására, szerkezetére. A földigiliszták épségét a talajművelő eszközök közvetlenül veszélyeztetik, az ugróvillások pedig érzékenyebbek a gyomirtó és növényvédőszerekkel szemben. Coulibaly et al. (2022) kutatásukban vizsgálták a hagyományos (CT), talajkímélő (RT) és no-tillage (NT) rendszereket három megközelítésben:
- a talajbolygatás csökkentése és megszűnése milyen hatással van a talaj szerkezeti változásaira és a talajfauna számára elérhető táplákék eloszlására és a
- földigiliszta és ugróvillások megjelenésére
- rövid távon, egy vegetációs időszakon belül milyen változások mérhetőek a vizsgált paraméterekben.
A kutatást erdőtalajon végezték mikroparcellás (9*6 méter) kísérletben kukorica növényállományban egy vegetációs időszakon belül, mintavétel a talajművelést megelőzően egy nappal történt, majd művelést követően 1, 7, 30, 49, 56, 104 és 210 nappal.
Talajszerkezet és talajélet összefüggései kukorica tábla talajában
A talajművelés csökkentése (RT) nem okozott jelentős hatást az abiotikus tényezőkben, a művelés elhagyása viszont igazolhatóan kedvező hatással volt a szénkészletre, a talaj aggregátum méreteinek eloszlására. A talajbolygatás csökkentése növelte a talaj gomba és mikrobiális biomassza mennyiségét, ugyanakkor ezen paraméterekre a kukorica gyökértömege és az alkalmazott gyomirtószer is hatással volt. A földigiliszta és urgróvillások mennyisége is összefüggést mutatott a talajbolygatás intenzitásával. Mindkettő esetében a no-tillage művelést követően mérték a legnagyobb egyedszámot a művelést követő 210. napon. A földigiliszta esetében valamennyi mintavétel alkalmával nagyobb egyedszámot detektáltak no-tillage művelés során. A tanulmány egyedülálló abban, hogy rövid időtávban (egy vegetációs időszak alatt) vizsgálta a talaj szerkezetét és biológiai paramétereit, már első évet követően kimutatható volt a talajbolygatás csökkentésének kedvező hatása a talaj biológiai életére.
Hivatkozott tanulmány:
Coulibaly S.F.M., Aubert M., Brunet N., Bureau F., Legras M., Chauvat M. (2022): Short-term dynamic responses of soil properties and soil fauna under contrasting tillage systems. Soil and Tillage Research. Vol. 215. https://doi.org/10.1016/j.still.2021.105191